Közönséges gyíkfű

A közönséges gyíkfű virágzó hajtása számos hatóanyagot tartalmaz, mint például poliszacharidokat (prunellin), melynek vírusölő hatása ismert. A modernkori gyógyászat leginkább ezt a hatását vizsgálja herpesz és HIV vírussal szemben, de az egyre bővülő klinikai tesztek eredménye alapján a növény mára hivatalossá vált az Európai Gyógyszerkönyvben Prunellae spica néven. (Forrás: Dr. Sáros Szilvia egyetemi adjunktus)

A poliszacharidokon kívül rozmaringsavat, mely nyugtató hatással bír (citromfű is tartalmazza), cserzőanyagokat, melyeknek legfőképpen összehúzó hatásuk van, flavonoidokat, melyek antioxidáns hatásúak, az immunrendszer működését befolyásoló és gyulladáscsökkentő, asztma- és allergiaellenes, vírus- és baktériumellenes hatásúak. Tartalmaz antociánokat, melyek színanyagok, ezek felelnek a virágzat lilás pirosas színéért. Kumarint, ami egy íz-és aromaanyag, sok helyen lehet olvasni, hogy mérgező, de ez a szintetikus változatára igaz és jó nagy mennyiségben kellene elfogyasztani, hogy bármi negatív hatást érezzünk. Ezeken kívül még illóolajat, ásványianyagokat, vitaminokat, urzul- és oleosavat, előbbinél izomerősítő, szívvédő és rákellenes hatásai is ismerek, utóbbinak pedig májvédő, gyulladásgátló és antibakteriális hatásai. (Forrás: Mester Ildikó: Fitoterápia) Ez is egy hihetetlen sokoldalú növény, nem is csoda, hogy bekerült a teakeverékbe. :)

Mezei menta

A népi gyógyászatban felhasználása nagyban megegyezik a borsosmentáéval. A mai terápiában, gyári készítményekben (tabletták, cseppek) emésztési zavarok, irritábilis bélszindróma, epeúti bántalmak kezelésére használják. Külsőleg bedörzsölőszerek vagy pakolás összetevőjeként légzéskönnyítő mellkasi krémek, mozgásszervi megbetegedések okozta fájdalmak és fejfájás enyhítésére. Ezeken kívül mindennap találkozhatunk vele fog-és szájápolási készítményekben, hiszen hatékonysága mellett még kellemes frissítő ízt is hagy a szánkban.

Főbb hatóanyagai az 1-3% illóolaj, ennek 80%-a mentol, továbbá menton, mentilacetát főbb alkotórészekkel, ezen kívül cserzőanyagok és flavonoidok.

Főbb hatásai:

• szélhajtó,
• antimikrobális
• görcsoldó
• gyulladáscsökkentő
• helyi érzéstelenítő

Kínai édesgyökér

Főbb hatóanyagai a trierpénvázas szaponinok (glicirrizin, likviricinsav,glabrolid, glicirretinsav származékok, uralszaponin A és B). Ezen kívül flavonoidok és poliszacharidok is.

A szaponinok általános hatásai között szerepel a nyákoldó, köptető hatás, étvágyjavító, vizelethajtó és gyulladáscsökkentő hatások is. A szaponinok nehezen oldódnak fel, de segítik más anyagok felszívódását. Az élelmiszeripar használja habzó italok gyártásához, mert vízzel keverve habot képeznek.

A flavonoidok szintén festékanyagok, melyek általában a halványsárgás és tejfehér növényekben található, immunstimulánsok, antioxidánsok és antivirális hatással is rendelkeznek. A poliszacharidok pedig energiát szolgáltatnak a szervezetnek. A glicirrizin az édesgyökér édes ízéért felelős, több adatot is olvastam, valamely szakirodalomban 3-4-szer néhol pedig 150-300-szor is édesebbnek írták a cukornál. Nem tudom, hogy pontosan melyik a valós adat, de tény, hogy jóval édesebb a cukornál.

Összefoglalva az édesgyökér gyulladáscsökkentő, köptető hatású, immunerősítő, antivirális (herpes simplex és herpes zooster vírusokkal szemben), illetve fekélyek képződését gátló és gyógyulását elősegítő hatásokkal is bír.

Figyelmeztetés! A glicirrizin miatt a májzsugorodás, magas vérnyomás és súlyos veseelégtelenség esetén, továbbá várandósoknak ellenjavallt az alkalmazása. A glicirrizin nélküli édesgyökér-kivonat esetén mellékhatások nem tapasztalhatóak.

Mandarin héj

A citrusok tápértéke főként a húsában található rostokban, vitaminokban (C-vitamin, D-vitamin), növényi savakban, ásványi anyagokban és flavonoidokban. A termés héjában 0,2-0,5% illóolaj, keserűanyag, flavonoidok és kumarinok találhatók.

Főbb hatásai:

• étvágyjavító
• emésztést javító
• köptető
• gyulladáscsökkentő
• vírusölő

Pecsétviaszgomba

A Ganoderma már a nyugati országokban is egyre ismertebb és elismertebb gyógygomba.  Ázsiában őshonos, de hazánkban is megtalálható. A Távol-Keleten, főként Kínában, Japánban, Koreában már 4000 éve ismerik. Főleg a hagyományos kínai orvoslásban (HKO) használták. Hasonló jelentőségű, mint a ginszeng. Már a Han dinasztiai idején (Kr.e. 200-tól Kr.u. 200-ig) lingzhi néven említik. A dinasztiai tagja, Wu császár e gombában a halhatatlanság eszközét látta és ezért a palota falain belül tartotta.

Kiterjedt és kúraszerű alkalmazása javítja az immunrendszer működését, segít a leromlott egészségi állapotú betegek gyógyulásában, kiemelt jelentősége van a gyomor-, a vastagbél-, a máj- és a hasnyálmirigyrák kiegészítő kezelésében és a kemoterápia mellékhatásainak kivédésében.

Számos preklinikai és klinikai vizsgálat számol be farmakológiailag igazolt hatásokról. A publikákt adatok immunmoduláns, érelmeszesedéstgátló, fájdalomcsillapító, kemopreventív, radioprotektív és antitumor aktivitásokról nyújtanak tájékoztatást, de olyan hatásokról is beszámolnak, miszerint elősegíti az alvást, csökkenti a véralvadást, vércukorszintet, a vér lipidtartalmát, továbbá májvédő, gyomorfekély-ellenes, antioxidáns, szabadgyökfogó, öregedést gátló, sőt antibakteriális és antivirális (ide értve a HIV-ellenes hatását is).

Forrás:

A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) – Dr. Szabó László Gy., Dr. Babulka Péter, Fődi Attila,

Erény és Bizalom; Képes, Szelektív gyógynövény és- gombaismertető: Babulka Péter- Szabó László Gyula- Fődi Attila